ÁLMOSD KATOLIKUS TÖRTÉNETE
Egy rövid írás Nagy Gergő: Álmosd katolikus története című kézirat (leendő kiadvány) nyomán...
A település első írásos említését, 1261-et megelőzően, a XII. század folyamán már biztos megtalálható a falu előzménye. Ez, az alapítástól, amely feltehetően a királyi uradalom kezdeményezhetett, majd adomány révén került a már említett 1261-es forrásban említett Ákos nemzetségbeli Csire családhoz. A Csirék építik fel feltehetően első templomát - bár bizonytalan források ezen XIII-XIV. századi templom előtti alapokat is feltételez, ehhez biztos forrásokat egy ásatás szolgáltathat! A néphagyomány és a fentebb említett forrás is a család temetkezési helyeként tünteti fel a mai református templom altemplomát.
(III. Béla bizánci típusú rézpénze, rajta Szűz Máriával. Lelőhely: Álmosd (megtekinthető a Falumúzeumban)
A viharos századok több alkalommal is végigsöpörtek a településen - azt többször elpusztítva. Ez időben a villámként terjedő protestáns református vallás teret nyert a katolikus álmosdiaknál, és az 1530-as években a lakosság egésze református hitre tért, és templomuk is a református használat alá került. Ezáltal a településen forrás híján közel 200 évre eltűntek a katolikusok...
A település határában azonban több Árpád- és középkori templomrom, településnyom került elő. Az elpusztult, elnéptelenedett településeket felszívták a környező életképesebb és jobban védhető falvak. Álmosd esetében is, több település olvadt be határába: Nagyér, Sárfű egy része, Tulogd stb.
A térségben a katolikus hit a XVIII. században, az 1742-43-as pestisjárványt követően a földműves lakosság pótlására, földesúri betelepítéssel jelent meg a ruszin és román lakosság a környéken (Bagamér, Kokad, Nagyléta, Vértes). Érdekességként elmondható, hogy a településeken többször felmerült, hogy visszatérnek az óhithez, azaz az ortodoxiához, de ezt a későbbiekben elvetették.
Az új lakosságot, a megmaradt református lakosságtól elkülönítve, az Bagaméri-ér (Nagyrét ér) túlsó felén telepítették le, és ez napjainkig meghatározta a település szerkezetét, és az egyes településrészek elnevezését: Oláhfalu (ruszinok és románok) és Magyarfalu (magyarok). A településre érkező lakosság azonban többségben már a magyart beszélhették, mert korán áttértek a magyar nyelvű istentiszteletre. Ellentétben a környék további településeivel, ahol még a századforduló környékén is voltak olyan személyek akik beszélték a ruszin vagy román nyelvet (pl. Kokad és Nagyléta, stb.)...
Elérhetőségek:
4285 Álmosd, Táncsics M. u. 11.
Harangozó
Vasvári Gyuláné 4285 Álmosd, Széchenyi u. 1.
Tel.: +3652388492
Szolgálattevők:
1939-1946
dr. Timaffy Endre parókus
1947-1969
Gaál Gyula h. lelkész
1969-1973
id. Gánicz Endre h. lelkész
1974-1980
Kerékgyártó András h. lelkész
1980-1987
Kerékgyártó András parókus
1987-1991
dr. Melles Tivadar h. lelkész
1991-1998
Feczák László h. lelkész, majd parókus
1998-1999
Orosz János parókus
1999-2004
Kiss Attila Gellért parókus
2004-2007
Makkai László parókus
2006-2022
Jaczkó Dániel h. lelkész, majd parókus
2022-
Képviselő-testületi tagok:
Besenyei István gondnok, Juhász József világi elnök, Markovits Zsolt pénztáros, Várnagy Ibolya jegyző, Török Norbert, Juhász Éva, Kotáné Sorbán Ildikó, Zsanda Mihályné, Márkus Sándorné, Tóbiás Tiborné, Vasvári Gyuláné, Markovits László tiszteletbeli tag
Közfoglalkoztatottak:
Brudásné Fórián Viola, Csobánné Éles Andrea, Gubáné Vida Renáta, Kissné Csobán Ildikó, Simon Jánosné